2016. április 26., kedd

1. rész - Mert szeretlek!

Elena Gilbert.
Őszi napnak indult a mai. Azonban ez a nap a 18.-dik születésnapom. Nagyon remélem, hogy semmi nem fogja elrontani. Kikeltem a puha és jó meleg ágyamból, hogy elkészülhessek. A nénikémmel, Jenna-val és az öcsémmel, Jeremy-vel élek, amióta a szüleim meghaltak. Még nyáron a Wickery hídról zuhant le az autó, és senki nem tudta, hogy hogyan éltem túl, de ma már nem így van. Én tudom. Stefan Salvatore mentett ki, amiért a mai napig hálás vagyok neki. Azonban már nem tudom azt érezni iránta amit korábban. De persze itt van nekem még egy idegesítő Salvatore, akit néha napján legszívesebben megkaróznék. De ha nem lennének, én már régen bekattantam volna. Mint mondtam, felkeltem és elkezdtem készülődni. Felfogtam a hajamat, és elkezdtem a halvány sminkemet feltenni, amit mindennap használok. Miután ez meg volt, lementem a lépcsőn egyenesen a konyhába. Elfelejtettem megemlíteni, hogy Jenna néninek van egy új pasija, a töri tanárom, Alaric, de nekem csak Ric. Sőt egyedül Jenna néni az, aki nem tud erről az egész vámpírosdi dologról. De ha ez még nem lenne elég, itt van nekem két tökkel ütött vadász testvér, a Winchesterek. Amióta ők itt vannak, az életünk nagyon megváltozott. Nem csak vámpírok, vérfarkasok, boszorkányok és hibridek vannak az életünkben, hanem szellemek, démonok..és még sorolhatnám, de az estig is eltarthat. Caroline, az én szőkeség vámpír legjobb barátnőm, akit az ribanc változtatott át éppen az egyik Winchester testvérrel jár, mellesleg azzal, akit én nagyon kedvelek, de többet nem vagyok hajlandó elmondani. A másik legjobb barátom Bonnie,aki boszorkány, aki mellesleg az öcsémmel jár. Lépjünk tovább a reggeli témára. A konyhában természetesen már a nénikémék is lent voltak. Hála istennek ma nincs suli. Igen, eleget lógtam már, csodálkozom, hogy nem csaptak ki ez miatt. Habár meg van az ok, hogy miért, és úgy hívják Damon Salvatore. A második idegesítő Salvatore fivér. Jobban mondva az egyetlen idegesítő Salvatore fivér.
- Jó reggelt Elena, és boldog szülinapot-köszöntött Jenna néni.
- Köszönöm Jenna néni. Kávét kérhetek?
- Persze, tessék-majd átadta a kávés kancsót, és öntöttem magamnak kávét.
- Apropó Elena, át kell menned Damon-hoz, híre van Stefan-ról-ja persze Stefan. Elfelejtettem mondani, hogy Stefan lelépett, és most kitudja hol van. Közben pedig a mobilom csörgött, benne Caroline-nal.
- Elena, na végre. A buli miatt hívlak.
- Caroline, eleve nem akarok bulit, ezért nem hívtalak vissza.
- Pedig ha tetszik, ha nem lesz buli, méghozzá egy oltári a Salvatore házban. Dean és Sam jönnek?
- Nem érdekel mi van velük, emlékszel? Te jársz Sam-mal, neked kellene tudnod.
- Sam és én fasírtban vagyunk, szóval inkább tedd meg azt a szívességet, hogy megkérdezed tőlük.
- Jól van, meglátom mit tehetek-majd lecsaptam a telefont és elindultam a Salvatore birtokra. A kocsimmal hamar odaértem, és szerencsére most nem törtem össze. Mikor beléptem, nem volt senki a nappaliban, ezért beljebb merészkedtem. És amikor megfordultam megláttam Damon-t meztelenül. Életem egyik legrosszabb pillanata volt.
- Kopogni luxus?-kérdezte, én pedig a kezemet a szemem előtt tartottam.
- Igen, kopogni luxus, Damon-mondtam neki, és megfordultam.
- Tedd már meg azt a szívességet, hogy idedobod a törölközőt-majd megfogtam a törölközőt, és hozzá vágtam.
- Minden oké?
- Persze, lesz egy bulim, amit nem akarok, Sam és Dean fogalmam sincs hol vannak ahogyan Stenfant sem tudjuk merre van. Jól vagyok, minden oké, Damon-mondtam ezt kicsit gúnyos mosollyal.
- Ha nincs bajod, miért csinálod ezt?
- Reménytelen vagy, Damon-majd megláttam Endy-t, Damon áll barátnőjét. Nyilván azért jár vele, hogy engem féltékennyé tegyen. Ő felment a szobájába, én pedig követtem. Talán tud valamit Stefan hol létéről. Azonban Sam hívott, és semmi kedvem sincs hozzá. 
- Mit akarsz Sam?-kérdeztem tőle, egy kis flegma stílusban, mert nem akarok a barátja lenni, miközben kedvelem. De erről nem tudhat.
- Csak szólni akartam, hogy este megyünk Dean-nel a buliba.
- Dean jöhet, de te maradj csak a seggeden a hotelben!-kiabáltam rá, majd lecsaptam a telefonomat. Nem gondoltam komolyan amit mondtam, mert arra vágyom, hogy itt legyen mellettem, és beszélgessünk, és tudjon arról, hogy mit érzek iránta valójában.
- Elena!-kiabált Damon.
- Megyek már, és remélem nem hallgattad végig a beszélgetésemet Sam-mal.
- Gyere fel és megtudod.
- Fogd be, és ismerlek, tudom milyen vagy. Minden beszélgetésemet hallod.
- Inkább gyere!-majd elindultam a lépcsőn egyenesen Damon szobájába.
Sam Winchester.
Gondolhattam volna, hogy Elena majd azt akarja, hogy csak Dean legyen ott a bulin. De én is elmegyek, mert szeretném végre látni őt, azonban Caroline-net nem. Mióta összevesztünk, nem beszéltünk, de jól vettem észre Dean oda van a kis csajért. Hát vigye, megkapja, én másba vagyok szerelmes, és ezt remélem ő is észre fogja venni. Pont az egyik ügyön dolgoztam mikor Dean is betoppant.
- Öltöny, nyakkendő ma estére, öcsi-szólalt meg és mutatta a két öltönyt és nyakkendőt.
- Emlékszel, hogy ma este van Elena szülinapi bulija?
- Igen és pont azért hoztam az öltönyt és a nyakkendőt.
- Dean, én nem fogom ezeket fel venni, elég a munkához. Laza ruhát fogok felvenni.
- Hogy bevágódj Elenánál? Apropó, mi a helyzet Caroline-nal?
- Semmi, már nem vagyunk együtt.
- Áh, fasírt a vámpír csaj és a vadász fiú között.
- Inkább hallgass, és készülj, mert ma Misstinc Follsba megyünk-mondtam és elmentem lezuhanyozni. Ma Elena megtudja mit érzek iránta, és remélem nem lesz semmi gond. Caroline-ra gondolok.
Elena Gilbert.
Eljött az este. Én Stefan szobájában készülődtem, amikor feljött Damon is. Nem tudom mi a legfurább, az hogy itt készülődöm a volt pasim szobájában, aki hallani sem akar rólam, vagy pedig, hogy a másik Salvatore fivér is szeret. De ez Misstic Folls, itt nem történik minden véletlenül.
- Gyönyörű vagy!
- Köszönöm, igyekeztem.
- Valami még hiányzik-mondta és a nyakláncomat mutatta fel, majd felrakta a nyakamba.
- Köszönöm, Damon, hogy mellettem voltál, és megvédtél.
- Ezentúl is így lesz, nem kell aggódnod, én mindig vigyázni fogok rád, és ha kell az öcsémtől is megvédelek.
- Elena, csodásan festesz!-toppant be Caroline.
- Köszönöm barátnőm, mehetünk?
- Hát persze-majd lesétáltunk a lépcsőről, és nagyon meglepődtem. Caroline nekem azt mondta, hogy ez egy laza buli lesz, ahol nem lesz sok ember.
- Caroline, ez neked a laza buli?-erre nevetett, és hát én is elnevettem magamat. A buli oltári jó volt, addig ameddig Sam be nem toppant. Egyből engem szúrt ki Caroline mellett, látszott rajta. Vagy csak én hiszem, illetve akarom hinni ezt.
- Boldog születésnapot-mondta Dean, és átnyújtotta az ajándékomat.
- Köszönöm Dean, kedves tőled.
- Szia Elena, boldog szülinapot! Beszélhetnénk négyszemközt?
- Köszönöm, Sam és ne haragudj de nem. Neked nem velem kell beszélned, hanem a mellettem lévő csajszival-mutattam Caroline-ra, azonban közben megszakadt a szívem és elindultam felfelé a lépcsőn egyenesen Stefan szobájába, de Sam utánam jött.
- Állj meg Elena!-kiabált utánam.
- Miért kellene meg állnom, Sam?
- Mert szeretlek, azért!

Folytatjuk